Fontos tudnivaló, hogy a páciens és fogszabályozó orvosa között az aktív fogszabályozó kezelés végeztével még nem ér végett az együttmûködés. Az elért eredmény fenntartása közös érdek, és ezt az idõszakot elõre meg kell tervezni és ellenõrizni egy meghatározott ideig.
Biológiai sajátosság az, hogy a fogak, még ha úgy is tûnik, hogy már a kívánt helyen vannak, azok visszamozdulhatnak. A késõi visszamozdulás kérdése a stabilitás kérdésköre. Rövid távon a fog visszamozdulási hajlam abból adódik, hogy a fogakat tartó csontszerkezet még nem követte a fog elmozdulását, a tartó rostrendszer csak megnyúlt, de nem épült át teljesen. Tehát, ha a fogakat magukra hagyjuk, a korábbi eltérés mértékétõl függõen ugyan, de nagy eséllyel mozdulnának vissza a fogak. Ezt elkerülendõ kell a helyfenntartást (retenciót) megtervezni. A mai gyakorlat szerint használatosak rögzített és kivehetõ helyfenntartók (retainerek). A rögzített helyfenntartókat az orvos a metszõfogak nyelv felöli oldalára ragasztja fel, többnyire az alsó fogakra, de ha kell a felsõkre is. Ezek kívülrõl nem látszódnak mind a tisztítás, beszéd, mind az étkezés szempontjából megszokhatóak. Ezen felül rendkívül sokfajta kivehetõ helyfenntartó készülhet mindkét állcsontra. Ezen kivehetõ helyfenntartók színét, hasonlóan a kivehetõ fogszabályozó készülékekhez ki lehet választani. (ld. Kivehetõ fogszabályozó készülékek)
A helyfenntartás alatt, ami 1-2 évig tart a kivehetõ helyfenntartók tekintetében és jóval tovább tarthat a rögzített helyfenntartók viszonylatában rendszeresen ellenõrizni kell. Ezeken az idõpontokon ugyancsak illik a páciensnek megjelenni. Ezek egyre ritkuló alkalmak és egy idõ után az addig rendszeresen viselt helyfenntartó készüléket folyamatosan el lehet hagyni, a megbeszéltek szerint. A kivehetõ helyfenntartó készülékeket éjszaka kell viselni, hacsak valami különleges ok miatt az orvos másként nem rendeli (nagyon ritka).