Ebben a szekcióban olyan kérdésekkel találkozik, amelyeket sokan tesznek fel egyrészt a fogszabályozási rendelőkben, másrészt az interneten. Itt a fogszabályozás azon részleteit taglaljuk, amelyekről még továbbiakat tudhat meg a főmenüben, illetve a "Mit kell tudni a fogszabályozásról", vagy a "Fogszabályozási kisszótár" menüpontokban.
Amennyiben az Ön kérdésére egyik szekcióban sem találja meg a választ, kérdezzen bátran! Legjobb tudásunk szerint válaszolunk
- Miért szükséges a fogszabályozás? Mi történik akkor, ha nem szabályozzák a kusza fogakat?
Először is két dolgot kell leszögezni:
A fogtorlódás nem életet veszélyeztető tényező. Továbbá ez az állapot nem kíván azonnali beavatkozást, mint egy fogfájás. Tehát az a kérdés, hogy mi indokolja a fogszabályozást akár feltehető úgy is, hogy mi történik akkor, ha nem szabályozzák a kusza fogakat.
1. Nagyon sok szakirodalmi adat van arra vonatkozólag,- ami amúgy is eléggé könnyen elképzelhető-, hogy a szép mosoly, szabályos fogazat léte pozitívan hat a személyiségünkre. Fordítva pedig, a szabálytalan fogazat, nem szép mosoly személyiségromboló lehet. Tehát a fogszabályozás egyik indoka az esztétika.
2. Ugyancsak könnyen belátható, hogy a torlódott fogak nehezebben tisztíthatók, ami hajlamosíthat fogszuvasodásra, fogíny-gyulladásra.
3. A nem megfelelően álló fogak kaphatnak olyan terhelést a rágóerő kapcsán, ami azon fogat kilazíthatják, károsíthatják.
4. A torlódott fogazat kapcsán gyengébb lehet a rágási képesség ami, következményesen emésztési problémákhoz vezethet.
5. A torlódott fogazat károsan befolyásolhatja a hangképzést.
6. Az egyik legérdekesebb szempont az alsó és felső fogsor érintkezése, fogsorzáródása (harapása). Jelentősége ennek a bizonyos fogsorérintkezésnek az, hogy bizonyos vizsgálatok szerint szerepe lehet az állkapocsízület problémaköréhez kapcsolódó számos tünet kialakulásában. (ld. Állkapocsízület és problémái-főmenü). Ez egy nagyon sokat vitatott területe a mai fogszabályozásnak, fogászatnak és sok elmélet vitatkozik ezen az összefüggésen.
- Milyen korban érdemes gyermekemet először elvinni fogszabályozási kontrollra?
A nagyon korai problémák kiszűrése érdekében akár 3-4 éves korban is megtörténhet az első konzultáció. A nemzetközileg talán szakmailag legjelentősebb szervezet, az Amerikai Fogszabályozók Szövetsége azt ajánlja, hogy 7 éves kor előtt történjen meg az első felmérés.
- Elképzelhető-e az, hogy a gyermekkori torlódás a növekedéssel magától megoldódik?
Több dologról lehet ennek a kérdésnek a kapcsán beszélni.
1. Nagyon sok szülő viszi el gyermekét fogszabályozásra, mert, vagy a tej-metszőfogak kuszán állnak, vagy a metszőfogak váltásakor a fogak két sorban nőnek, vagy ferdén törnek elő. Ezekben az esetekben a legtöbbször még felesleges bármit beavatkozni.
2. Kisgyermekkorban, amikor enyhe torlódás van esetleg önmagában egy izomtorna, amit logopédus segítségével végez a gyermek a túlzottan működő ajak, vagy a nyelv "átprogramozható" és azok az izomerők, amik a fogakat összetolták, megszűnnek és a fogak bizonyos esetben maguktól helyreállnak. Ezt a döntést már fogszabályozó orvos hozza meg, azaz az adott eset alkalmas-e ilyen kezelésre.
3. A gyermek 6-7 éves kora után az esetek nagy részében az első fogak rendelkezésére álló hely csak szűkül, tehát általában azt lehet, mondani, hogy szinte semmi esély, hogy magától rendeződjön a fogtorlódás.
- Egy fogtorlódás esetén a bölcsességfog eltávolítása elég-e?
Nagyon sokan kérdezik, hogy ugye elég a metszőfogak, oldalfogak torlódásának feloldására a bölcsességfogakat eltávolítani. Sajnos a válasz első megközelítésben nem. Azaz, a bölcsességfogak eltávolítása után nem fognak a fogak hátra rendeződni, semmi esély arra, hogy a fogtorlódási probléma magától rendeződjön.
Más kérdés, hogy bizonyos esetekben a bölcsességfogak eltávolítása után a fogszabályozó kezeléssel lehetséges az oldalfogakat hátramozdítani, amerre a bölcsességfogak voltak. Ilyen módon hely teremthető és elkerülhető további foghúzás. Ezeket az eseteket a fogszabályozó orvos mérlegeli a kezelés tervezése során.
- Elképzelhető-e, hogy a kezelés alatt átmenetileg a fogak megjelenése még rosszabbodik is, mielőtt a rend teljesen helyreállna?
Igen. A fogak mozgásának van egyfajta koreográfiája. Ez a koreográfia a kezelési terv függvénye is. Vannak esetek, amikor a fogak egyenként mozognak és vannak esetek, amikor egy blokkban. A fogazat végleges elrendezése során előfordul, hogy átmenetileg rés nyílik ott, ahol korábban nem volt. Ilyen átmeneti résnyílásra ad okot a foghúzás is. Természetesen ezek a rések átmenetileg elfedhetők, mindenféle trükkökkel. Előfordulhat a fogazat megjelenésének romlása más módon is. Fogak dőlhetnek olyan irányba a kezelés átmeneti szakában, ami kevésbé tűnik előnyösnek. Türelmet és bizalmat kérünk a kezelőorvos nevében, a dolgok jóra fordulnak. Kérdezze bátran orvosát az aktuális kezelési szakaszról!
- Lehetséges a fogakat szabályozni látható fogszabályozók nélkül?
Igen. Szerencsére mára már két olyan kezelési mechanika is rendelkezésre áll, amivel a külső szemlélő számára láthatatlan módon lehet jelentős fogmozgatást végezni. Többet megtudhat erről a "Láthatatlan Fogszabályozás" szekcióban. Ezek egyike ráadásul egy olyan kezelési eljárás, ami rögzített készülék nélkül végzi a fogmozgatást. Ld. "Invisalign" menüpont.
- Van-e a fogszabályozásnak felső korhatára? Igaz-e hogy egy bizonyos életkor felett nem lehet fogakat szabályozni?
Nem igaz. Minden korban lehet fogakat szabályozni. A fogak mozgatásának biológiai alapja, minden korban ugyanaz. A fogak csontban való áthelyeződése, azaz a csont átépülése, minden élő szervezet sajátja. Erről többet megtudhat a "Fogszabályozó készülékek működésének alapja" szekcióban. Manapság nem ritka a fogszabályozó kezelés 50, vagy akár 60 éves korban sem. Vannak természetesen különbségek a kor változásával. A növekedési korban, vagy a fogváltás alatt a növekedés, vagy a fogváltás irányításával bizonyos eltérések könnyebben befolyásolhatóak. Később viszont már az állcsontok különbségének korrekciójánál, nagyobb eséllyel jön szóba műtéti támogatás igénye. Ugyancsak az idő haladtával, nagyobb eséllyel fordulhatnak elő nehezítő tényezők a fogágy, vagy a fogazat szintjén (pl. Fogágy-gyulladás, foghiányok). (ld. még Felnőttkori fogszabályozás)
- Lehet-e olyan fogakat szabályozni, amiken korona, híd, vagy valamilyen más fogmű van?
A válasz alapvetően igen. Önmagában az, hogy a fogon korona, vagy betét ("indirekt tömés") van, nem akadályozza meg a fogszabályozást.
Az más kérdés, hogy a kezelés előtt meg kell ítélni a következőket:
- Van-e a korona alatt olyan szuvasodás, vagy fogágy-elváltozás, amit előbb kezelni kell?
- Alkalmas-e a korona, vagy a fogmű a fogszabályozó felhelyezésére?
Amennyiben a koronát más okból le kell szedni alkalmasint, lehet, hogy érdemesebb a fogszabályozás idejére egy jó minőségű ideiglenes koronát, tömést készíteni. Egyrészt azért, mert a kezelés végeztével a fogszabályozó levételekor a fogmű megsérülhet. Másrészt érdemes a fog és rágófelszín végleges kidolgozásával megvárni, amíg a fog a kívánt helyre kerül. Arról nem is beszélve, hogy esetleges maradék részárások lehetségesek, amik a fogszabályozás végére megmaradnak. Továbbá, sok páciens fehérítteti a fogait a fogszabályozás végén. Értelemszerű, hogy a végleges fogműveket érdemes a fogfehérítés után elkészíteni.
Önmagában a híd léte sem kizáró ok.
Egyrészt a hídban nem vont fogak továbbra is mozgathatók és a híd, mint megtámasztási egység szerepelhet.
Másrészt, a fogszabályozás alatta a híd alatt szereplő fogak újra önállósíthatóak és egyenként mozgathatók. Akár, egy kisebb híd, ami, pl. egy fogat pótol a fogszabályozás végére beszűkíthető úgy, hogy a végén csak két önálló korona marad Természetesen az átmeneti foghiány eltüntetésére is van lehetőség, tehát nem kell esztétikailag kompromisszumot kötni.
Más a helyzet az implantátumokkal, implantációs pótlásokkal. A műgyökerek, implantátumok nem mozgathatók, azok helye a csontban nem változtatható meg.
info@fogszabalyozas.com
